FÉRFIAK TÁNCÁRÓL
Forrás : Balla Tünde Aziza Hastánc c. könyve
„Azt se felejtsük el, hogy a kisfiúk sokáig a női lakrészben nevelkedtek, ahol látták nőrokonaik táncát, mi több együtt táncoltak velük és így közvetve is részük lehetett a nők által látott táncosnők hatásából.” Aziza
„A közel-keleti, kisázsiai, anatóliai, arab-félszigeti emberek nagyon szeretnek táncolni. A családi és közösségi ünnepeken táncolt táncaikban ott találhatók azok a csípő-, has-, vállmozdulatok, amelyek sok más, a folklórra nem jellemző táncelem mellett a hastáncként elhíresült táncban is megtalálhatók. A folklór, a beledi és a raks sarqi között a funkcióbeli, lényegi különbséget a legszemléletesebben azzal érzékeltethetjük, hogy míg az előzőt, mindenféle életkorú férfiak és nők, saját nemük társaságában saját szórakoztatásukra táncolják, addig az utóbbi mások szórakoztatására kialakult kifinomult technikákat is alkalmazó stílus... „
/ Még több információ Balla Tünde Hastánc c. könyvében található /
„A századfordulón a muzulmán országokban az addig a nyilvánosságot uraló hivatásos férfi táncosok szerepét átvették a nők.
Az addig csak egymás között táncolt raks el-beledi (a jelentése: raks = tánc; beledi: népem, országom, vidék) népi táncból a külföldiek szórakoztatásának eszközévé vált….”
/ Még több információ Balla Tünde Hastánc c. könyvében található /
„A mozdulatnyelv használata szinte tájanként változik. ....
„… ahonnan erednek, tradicionálisan férfiak is táncolják. Másként szólva ezek a táncmozdulatok az észak-afrikai, közel-keleti, mediterrán férfiaknak és nőknek természetes önkifejezési formái. Az orientális tánc pedig egyike a világon létező, függetlenített mozdulatokat használó táncoknak…”
/ Még több információ Balla Tünde Hastánc c. könyvében található. /
ISMERT TÁNCOSOK
„…a teljesség igénye nélkül: Mahmud Reda, Shokry Mohamed, Zaza, Mo Geddawi, Magdy El-Leisy, Ibrahim Farrah, Yousry Sharif, Taha Moussa, Momo Kadous.
FÉRFIAK TÁNCAI
Ezeket eredetileg csak férfiak táncolták. Mára már szinte mindegyiknek van női változata, esetleg párban táncolják.
„...magabiztosságot sugárzó harci, botos tánc, a saiidi. Ez az egyik leglátványosabb arab férfi tánc. Felső-Egyiptomból származik…”
„... A másik ismert férfi tánc a tanoura, jellegében egészen más, mint a saiidi. Befelé fordulást igényel, hiszen a mevlevi szufi dervisek táncának egyiptomi változata. Egyike azon transztáncoknak, amelyeket manapság színpadi látványosságként férfiak, színes szoknyáikban forogva adnak elő. „
Kerengő dervisek: Törökországban a szufi szertartásokat kíséri, ez a speciális jobb lábon való test körüli forgás. Tulajdonképpen egyfajta transzállapot elérése a cél. Manapság turista csalogató látványosságként is táncolják.
„Látványos lánctánc a szír, libanoni, jordán területeken is népszerű férfiak által gyakran táncol debke, amely bonyolultnak tűnő lépéskombinációival elsőre nagyon nehéznek tűnhet...”
/ Még több információ Balla Tünde Hastánc c. könyvében található./
„….A török férfi táncosok egyik csoportja a tavsan, a nyúlnak volt. Süveget, buggyos nadrágot hordtak. A magas gallérú ingre hímzett passzos mellényt húztak, arra bővebb kabátot.
….Sok miniatúra készült a színes, többrétegű ruházatot viselő, csoportosan táncoló fiúkról, a kocsekekről. …..Kosztümjük felső része egy, a test vonalát teljesen követő, bársonyból készült tunika volt. Derékon öv vagy selyemszalag fogta össze. Alul a nadrág fölött selyemből vagy más drága kelméből készült, gyakran két rétegű szoknya volt. Fejükön bársonysapkát viseltek. Sokféle anatóliai, görög és balkáni táncot adtak elő...”
/ Még több információ Balla Tünde Hastánc c. könyvében található./
/ Még több információ Balla Tünde Hastánc c. könyvében található./